A gyermekeknél, csecsemőknél kialakuló hasmenés a szülőkben gyakran aggodalmat kelt– hiszen a gyermek a táplálék-, só-, folyadékhiánytól gyorsan leromolhat és ha nem figyelünk oda akár súlyos helyzet is kialakulhat. A kicsiknél különösen érdemes nagyobb figyelmet fordítani a probléma megoldására, mert náluk még könnyebben okozhat dehidráltságot, kiszáradást.

Hasmenésről akkor beszélünk, ha a széklet a megszokottnál lágyabb, hígabb állagú és naponta három alkalomnál többször jelentkezik. Ha ez a két tünet együtt jelentkezik, biztosan hasmenésről beszélhetünk. Gyakran kísérhetik hasi görcsök, fájdalom, esetlegesen láz, hányás vagy kimerültség. Csecsemőknél árulkodó lehet még az étvágytalanság, sírás is. Hátterében több dolog is állhat, de súlyosabb esetben – főleg kisgyermekeknél – mindenképpen érdemes gyermekorvosi segítséget igénybe venni a megfelelő gyógymód kialakításához és nem otthon kísérletezni különböző kezelésekkel.

Mitől alakul ki hasmenés?

Okozója a legtöbb esetben valamilyen fertőzés, melyet kártékony baktériumok okozhatnak: ilyenkor ezek a baktériumok károsítják a „jótékony” baktériumokat – tered adva ezzel a hasmenés kialakulásának. Emellett, különösen a nyári időszakban gyakori a vírusos eredetű megbetegedés is, de állhat mögötte valamilyen intolerancia (pl. laktóz, glutén), illetve sok esetben bizonyos gyógyszerek szedése is okozhat ilyen jellegű panaszokat.

Mit tegyen a szülő?

Amennyiben megállapítható, hogy gyermeknek hasmenése van, érdemes diétába kezdeni: célszerű kerülni a zsíros, fűszeres ételeket, tejtermékeket, a rostos- és szénsavas üdítőket. A kiszáradás veszélye miatt nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás! Elsősorban tea és szénsavmentes víz fogyasztása javasolt, emellett, figyelni kell a gyermekek só pótlására is. Csecsemőknél természetesen folytatni kell az anyatejes táplálást. Azonban, ha a tünetek egy napot követően sem javulnak vagy esetleg erősödnek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

A hasmenés hatására sok esetben károsodhat a bélflóra – hiszen a „jótékony” baktériumok elpusztulhatnak, melyek jelenléte elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez. Érdemes e baktériumokat pótolni – elsősorban olyan termékekkel, melyet kifejezetten gyermekek bélflórájának pótlására fejlesztettek ki.

Az antibiotikumok létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen rengeteg fertőzés kezelésében játszanak életmentő szerepet. Általuk sok, korábban akár halálos kimenetelű betegség vált gyógyíthatóvá. Alkalmazásuk gyermekeknél is sok esetben felmerül, ám sokan kételkednek, nem árthat-e többet alkalmazása ebben az életszakaszban, mint hogy segítene.

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek elpusztítják a baktériumokat, vagy meggátolják azok szaporodását – ezzel támogatva a szervezetet, hogy saját erejéből meggyógyulhasson. Akár csak a felnőtteknél, gyermekeknél is sok esetben indokolt lehet alkalmazásuk, de fontos, hogy csakis orvos javaslatára használják ezeket a gyógyszereket a legkisebbeknél, szigorúan a szakértő utasítása szerint.

Antibiotikum kúra – pontosan mire való?

Ahogyan az elnevezése is mutatja, az antibiotikumok a bakteriális fertőzések gyógyításában játszanak szerepet – és nem alkalmasak vírusos megbetegedések kezelésére! A legtöbb megfázásos megbetegedés hátterében is vírus állhat, ezért használatuk ezekben az esetekben hatástalanok, és ilyenkor egy antibiotikum-kúra akár többet árthat, mint segíthet. Emellett előfordulhat, hogy a vírusfertőzéseket bakteriális felülfertőződés követi, amikor azonban már indokolt lehet az antibiotikumos kezelés a gyógyulás érdekében, de megállapításához minden esetben orvos véleménye szükséges! Megfelelő használatukkal sikeresen és könnyedén legyőzhetőek olyan megbetegedések, melyek korábban akár halálos kimenetelűek is lehettek.

Inkább ELŐZZÜK MEG a bajt!

Köztudott, hogy az antibiotikum kezeléseknek is lehetnek mellékhatásai. Mivel ezek a gyógyszerek „nem válogatnak” a baktériumok elpusztításában, károsíthatják az egyébként egészséges baktériumok által alkotott bélflórát. Különösen igaz ez a legkisebbeknél, melynek következménye lehet hasmenés, vagy egyéb bélrendszeri probléma kialakulása. Gyermekeknél ezért nagyon fontos, hogy már a kúra alatt pótoljuk ezeket a „jótékony baktériumokat”, speciálisan, számukra kifejlesztett élőflórás vagy probiotikus készítménnyel.

A csecsemők természetes táplálása a szoptatás. Az anyatejjel minden olyan tápanyaghoz hozzájut a kicsi, ami a fejlődéséhez szükséges. Sok esetben azonban szükségessé válhat tápszer használata, amire ma már korszerű, szigorúan ellenőrzött, magas minőségű készítmények állnak rendelkezésre, azonban ezek a készítmények sem képesek 100%-ban helyettesíteni az anyatejet.

Ha a kisbaba és az anyuka is tökéletes egészségnek örvend, a szakértők egyöntetű véleménye alapján a szoptatás a legtökéletesebb módja a picik táplálásának. Az anyatej olyan különleges összetétellel bír, ami – amellett, hogy minden tápanyagot biztosít a babának – megvédi őt bizonyos fertőzésekkel szemben is. Mindemellett a szoptatás „kapcsot” épít anya és babája között, és biztosítja, hogy kialakuljon az egészséges, természetes immunrendszere a csecsemőnek.

Sok esetben azonban indokolt lehet tápszer használata: pl., ha az anyuka bizonyos gyógyszereket szed, vagy valamilyen betegsége van, esetlegesen nincs elegendő teje.  Ilyen esetben Magyarországon már ellenőrzött, megfelelően dokumentált tápszereket lehet elérni, azonban ezek általában nem tartalmazzák azokat a jótékony bifidobaktériumokat és olykor az anyatejben lévő prebiotikumokat sem (ezek a bifidobaktériumok „táplálékai”), amelyek az egészséges immunrendszer kialakulásához szükségesek lehetnek.

Miért van szüksége a babának bifidogén bélflórára?

Babáknál különösen nagy jelentősége van a bélflóra „minőségének”. Az első „jótékony baktériumokat” a pici az anyától kapja meg – elsősorban az anyatejes táplálással. Így adja át a saját védekező mechanizmusát is segítő baktériumokat a babának, akinél azután évek alatt alakul ki a végleges, felnőtt korban is jellemző bélflóra. Ha csecsemőkorban nem alakul ki ez a bifidogén bélflóra, olyan immunrendszeri zavarok léphetnek fel, mely hozzájárulhat allergia, ekcéma, vagy akár cukorbetegség későbbi kialakulásához is. Ezért a tápszeres babáknál ajánlott olyan speciálisan csecsemők számára kifejlesztett probiotikum használata, mely elsősorban Bifidobaktériumokat és e mellett prebiotikumokat (pl. oligoszacharidok) tartalmaz.

A székrekedés sajnos gyermekeknél sem ritka – sok szülőnek okoz újra és újra gondot. Nem csoda, hiszen a visszatérő, rendszeres szorulás nehezen kezelhető és hátterében számos dolog állhat. Fontos, hogy alaposan járjunk utána a lehetséges okoknak és ennek megfelelően kezeljük a gyermeket.

Gyermekeknél abban az esetben állapítható meg székrekedés, ha az ürítések között több, mint 3 nap telik el, a széklet kemény és az ürítés csak erőfeszítés hatására történik meg, mely gyakran okoz fájdalmat, kellemetlen érzést. Csecsemőknél ez nehezebben állapítható meg, hiszen náluk a napi 7-8 ürítés ugyanúgy beletartozik a normál tartományba, mint a 3 naponta jelentkező.

Hogy alakul ki?

A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás vagy egyes gyógyszerek mellékhatása ugyanúgy okozhat székrekedést, mint a lelki problémák – ezért is fontos a szülő szerepe, hogy alaposan utánajárjon a kiváltó okoknak és ezeket a konkrét okokat kezelje. Rosszabb esetben szervi okai is lehetnek a szorulásnak, ezért fontos a szakember bevonása a pontos diagnosztizálásba.

Legtöbbször azonban a helytelen életmód áll a háttérben: a gyermek nem mozog eleget, nem eszik zöldséget, gyümölcsöt, megfelelő minőségű tejtermékeket és mellette sok csokoládét, édességet fogyaszt. Nagyon fontos a tudatos folyadékfogyasztás, hiszen ennek hiánya és a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód együttesen elősegíthetik a székrekedés kialakulását.

Kezelés helyett megelőzés

Nagyon fontos, hogy gyermekeknél nem ajánlott az orvos utasítása és felügyelete nélkül gyógyszeres kezelést alkalmazni székrekedés esetén! Ha nincsenek szervi vagy lelki okai, érdemes természetes „módszereket” használni: a szilvalekvár vagy a főzelékek, gyümölcsök fogyasztása mindenképp hasznos, illetve, a fokozott folyadékfogyasztás – elsősorban víz, ásványvíz – és testmozgás is segítséget jelenthet.

Amennyiben a székrekedés nem először lép fel és a helytelen táplálkozás okozza, érdemes lehet olyan probiotikus, „jótékony” baktériumokat tartalmazó készítményeket is alkalmaznunk, melyek baktériumai normál esetben megtalálhatóak a bélflórában – hiszen ezek köztudottan hozzájárulhatnak az egészséges bélműködéshez. Ezeket a készítményeket elsősorban preventíven, kúra-szerűen alkalmazzuk!

A tejcukor-érzékenység (azaz a laktózérzékenység) közel 3 millió embert érint hazánkban. Előfordulása sajnos a felnőttek mellett a gyermekeknél sem számít ritkának. A laktózérzékenység mögött a szervezetben a laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése áll. Mit lehet tenni, ha a gyermek tejcukor-érzékeny?

A laktózintolerancia (fontos, hogy nem összetévesztendő a tejfehérje érzékenységgel!) kialakulásáért a laktáz enzim hiánya a felelős. A szervezet a saját laktáz enzim hiányában nem képes lebontani a szervezetbe kerülő tejcukrot (azaz a laktózt), így a normál esetben a vékonybélben lebomló és felszívódó tejcukor ebben az esetben bekerül a vastagbélbe, ahol így gázok és zsírsavak képződnek – ezzel okozva a laktózérzékenyeknek a jól ismert puffadást, hasmenést, hasi görcsöket.

Miért alakulhat ki már gyermekkorban?

Ha az érzékenység gyermekeknél lép fel, három „fajtája” lehet:

1. az első (ami ritka), ha a gyermek egy hibás gén miatt veleszületett érzékenységben szenved (ennek megállapítása és kezelése csak szakorvos bevonásával történhet, tilos otthoni diétát vagy gyógymódot alkalmazni!).
2. Második, a primer laktózintolerancia – ahol az évek alatt folyamatosan csökken a laktáz enzim termelés.
3. A harmadik a szekunder tejcukor-érzékenység – amelyért valamilyen bélrendszeri probléma lehet felelős (pl. Crohn-betegség, lisztérzékenység, IBS, stb.).

Mit tehetünk?

A laktózérzékenység tünetei speciális étkezéssel elkerülhetőek. Ebben az esetben kerülni kell a laktóz tartalmú ételeket és italokat, illetve használhatóak speciális laktáz enzim tartalmú tabletták és cseppek is – ezeket étkezés előtt kell alkalmazni. Emellett, ma már számos laktózmentesített tejtermék is kapható, de a laktóz teljes kizárása a táplálkozásból, különösen a kereskedelemben kapható összetett élelmiszerek miatt igen nehéz feladat.

A laktózérzékenység esetében érdemes lehet probiotikus kúrát alkalmazni. A probiotikus baktériumok ugyanis helyreállítják a bélflórát, melynek tagjai „elfogyasztják” a vastagbélbe kerülő laktózt – ezáltal segíthetnek a tünetek csökkentésében. Nagyon fontos, hogy minden esetben „bélazonos” baktériumot tartalmazó probiotikumot használjunk (Lactobacillusok, Bifidobactériumok), ugyanis ezek képesek a vastagbélbe eljutni és megtelepedni – hosszabb távon is segítve az emésztést.